Soma baba rendesen szopizik nincs vele semmi gond. Persze eleinte ez nem volt ilyen természetes. Szeretnék most röviden "megemlékezni" a kezdeti nehézségekről. :)

A kórházban kezdetét veszi a szoptatási hadművelet. Elég stresszes ez az időszak, mert ilyenkor minden anyuka azon aggódik, hogy a kicsinek elég lesz-e az anyatej, de próbáljunk pozitívan gondolkodni, szerintem ez is sokat számít.

Az első 1-2 napban még nagyon sokat alszik a baba, de minden alkalommal, mikor felébred, etetni kell! Ez nagyon fontos, hiszen az előtej pótolhatatlanul segíti a pici emésztését és immunrendszerét. Még ha úgy is érezzük, hogy nincs mit ennie, bátran szoptassuk. A tejbelövellés általában a harmadik napon tapasztalható, mikor is hirtelen megindul az anyatej termelődése. Ez elég intenzíven érezhető. Tapasztalatom szerint a mell feszül, megkeményedik. Ha nem tudunk elég gyakran és megfelelően szoptatni, akkor fennáll a gyulladás veszélye, ami komoly fájdalommal és lázzal járhat. Mivel első gyermekemnél megtapasztaltam a mellgyulladást, most igyekeztem elkerülni. Ebben a hideg borogatás és a mell gyenge masszírozása (szoptatás közben is) segített. Rendkívüli helyzetben mellszívót is használtam, de csak óvatosan, nehogy az ellenkezőjét érjem el vele. Több szívás több tej termelésére serkenti a szervezetet.

A szoptatás során az első pár hétben a mellbimbók fájnak, érzékenyek. Érdemes minden szoptatás után bekrémezni, hogy ne legyen sebes. Már a terhesség utolsó szakaszában érdemes elkezdeni a krémezést.

Egy kisbaba akkor a legtündéribb, ha alszik. :)

Kezdő szülőként sajnos nem mindig a megfelelő tanácsot fogadtam meg, inkább a megérzéseimre próbáltam hallgatni. Emma esetében úgy láttuk helyesnek, hogy nem hagyjuk a gyereket folyton sírni, nem fektetjük hasra stb. Ennek az lett az eredménye, hogy csak úgy tudtuk elaltatni, ha hordoztuk, ringattuk és ebbe mindketten borzasztóan elfáradtunk. Mai fejjel biztos vagyok benne, hogy az egész 'hasfájást' jobban kezelném és talán nem tartana ilyen sokáig.

Mindenki azt mondja, hogy a második gyerekkel könnyebb és ez így is van. Az előzőekből tanulva kipróbáltunk egy másik módszert, így most Somával kissé "szigorúbban" bánunk. Kizárólag hason alszik és nem kapkodjuk fel egy kis hiszti miatt. Ez nagyon bevált.

Persze így is akadnak nyűgösebb napok, amikor semmi sem használ, de mit várunk mikor mostanában a frontok folyton jönnek-mennek. :)

Igazából nem is tudom hogy fogjak neki. Azt hiszem előbb pár szó magamról.

Két tündéri kisgyermek anyukája vagyok, Emma 3 éves, Soma 2 hónapos. Azt hiszem jelenleg nem is tudok mást írni, hiszen kitöltik a mindennapjaimat. :)

Féltem, hogy mennyire lesz nehéz két kisgyerekkel itthon, de szerencsére Soma jó kisfiú és többnyire alszik.  Emmával eleinte nem volt ilyen könnyű dolgunk, az első 6 hónapban hasfájós volt és most is tartottam ettől.

Már belerázódtunk a hétköznapokba, de gondolom még könnyebb lesz, amikor Emma megkezdi az óvodát.

Most csak azt várom, hogy végre vége legyen a télnek, jobban ki lehessen mozdulni.